Rulett az irodalomban

Lablée, 1801

A La Roulette, ou le Jour egy regény, amelyben véletlenül benne van a játék első teljes leírása: a Palais-Royal termei, a két zérókerékZéróAz egyetlen zöld rekesz, amelyet sem egyszerű esély, sem tucat, sem oszlop nem fed le; a házelőny forrása. Más néven: egyetlen zéró, 0.Teljes cikk →, a tablófelszerelésTablóAz asztalra nyomtatott tétrács. Más néven: asztal, filc, posztó.Teljes cikk →, a krupiékszemélyekKrupiéA rulettasztalnál a játékot vezető alkalmazott.Teljes cikk → bemondásai. Ez a rulett eredetének elsődleges forrása, és regényként szinte senki sem olvasta, ami valószínűleg így igazságos.

Dosztojevszkij, 1866

A játékost 26 nap alatt diktálta le, hogy teljesítsen egy szerződést, és kifizesse a Wiesbadenben és Homburgban felhalmozott játékadósságait. Elbeszélője, Alekszej, nevelő egy orosz családnál „Rulettenburgban”, aki a könyv során vagyont nyer az asztaloknál, majd elveszíti azt, és önmagát is. Az asztalok, a játékosok rendszerei, a bizonyosság, hogy egy sorozatnak véget kell érnie, és az, ahogy egy nyerés belátásnak érződik – ezek a szerencsejátékos tévedésének legjobb leírásai bármely nyelven, csaknem ötven évvel a 26 egymást követő feketetétFeketeEgyszerű esély a 18 fekete számra. Franciául: noir.Teljes cikk → előtt és egy évszázaddal a viselkedési közgazdaságtan előtt.

Bad Homburg és a fürdővárosi kaszinókDosztojevszkij Rulettenburgja

Thackeray és a fürdővárosok

A Hiúság vására azzal ér véget, hogy Becky Sharp egy német fürdőváros asztalainál ül, és a fejezet éles vázlat arról, kik ültek egy rulettkerék körül az 1840-es években: a tönkrementek, a reménykedők, az unatkozók és a profik. Thackeray látta mindezt; Baden-Baden minden angol utazó útvonalán ott volt. Turgenyev Füst (1867) című regénye ugyanezekben a termekben játszódik.

Jack London, 1912

A „Shorty Dreams”, a Smoke Bellew egyik elbeszélése, az egyetlen szépirodalmi mű, amely helyesen ábrázol egy nyerő rulettjátékost, mert a játékos nem rendszert használ. Smoke Bellew, a San Franciscó-i férfiból lett klondike-i aranyásó leül egy rulettasztalhoz a dawsoni Elkhorn szalonban, és nyerni kezd, éjszakáról éjszakára, egyszerre $3500-t. Társa, Shorty úgy dönt, biztosan álmodik. Dawson szerencsejátékosai, akik „az egyetemek matematikus zsenijeitől” tudják, hogy egyedül maga a rulett a rendszer, jegyzetfüzeteket töltenek meg, hogy megfejtsék a tétjeit, és semmit sem találnak, mert Smoke szándékosan változtatja a játékát, egyszer negyven limittétet veszít egymás után, hogy összezavarja a képet.

A város tíz játékterem-tulajdonosa egy hátsó szobában összead egy $10 000-os bankot, és kihívja, hogy játsszon ellene. Másfél óra alatt felrobbantja. Mivel választaniuk kell, hogy egy centre csökkentik a limitjeiket vagy bezárják az asztalokat, megkérdezik, mennyiért adná el a rendszert. Harmincezer dollárért, mondja, fejenként háromezerért, aranyporban fizetve, és megígéri, hogy soha többé nem játssza Dawsonban. Kifizetik. Aztán megmutatja nekik: ha a golyótfelszerelésGolyóA kis golyó, amelyet a rotor forgásával szemben indítanak el a pályán. A modern golyók ivorinból vagy teflonból készülnek, 18–21 mm-esek.Teljes cikk → akkor indítják, amikor a 9-es a tulajdonossal szemben van, a 26-os nyer; ha a 11-es van szemben, dupla zéróváltozatDupla zéróAz amerikai kerék 00 rekesze. A jelenléte 2,70%-ról 5,26%-ra emeli a házelőnyt.Teljes cikk → jön; ha a dupla zéró van szemben, a 32-es. „Nem mindig történik így, de általában igen.” Big Burke megállítja a kereket, megnézi, megnézi az asztal melletti kályhát, és káromkodik. A kereket a hő vetemítette el. Soha nem volt rendszer; egy torzított keréklaborTorzított kerékOlyan kerék, amelynek fizikai hibái miatt egyes rekeszek valószínűsége nagyobb, mint 1/37. Ritka, és csak több ezer feljegyzett pörgetéssel mutatható ki.Teljes cikk → volt és egy ember, aki észrevette.

London 1897–98 telét a Klondike-on töltötte, és ismerte a szalonokat. Az elbeszélés teljes lecke az előnyjátékból, körülbelül ötven évvel Thorp előtt: figyelj meg, jegyezz fel, tégy a szektorrakerékSzektorA kerék egymás melletti rekeszekből álló íve, szemben a tablón alkotott csoportokkal.Teljes cikk →, változtasd a mintát, hogy a ház ne lássa, amit te látsz, és adj el, mielőtt áthelyezik az asztalt. Joseph Jagger 1880 körül Monte-Carlóban a valóságban is megcsinálta; London változata viccesebb, és a szerencsejátékosok kiselőadása arról, miért nem működhetnek a rendszerek, olyan pontos, mint bármi ezen az oldalon.

A monte-carlói rulettTévhit: Mindig nyerő rulettstratégia

Fleming, 1953

A Casino Royale nagyrészt baccarat. A rulettnél Bond az első két tucatratétTucat1–12, 13–24 vagy 25–36, 2:1 arányban fizet.Teljes cikk → tesz asztalmaximummal, a tabló kétharmadát lefedve, és abban a jelenetben hét pörgetésből hatot megnyer; Fleming megjegyezteti vele, hogy egyik pörgetésnek sincs köze az előzőhöz. Az online árult „James Bond-stratégia”, a 19–36-ra, a 13–18 hatos sorratétHatos sorHat szám két szomszédos sorban, 5:1 arányban fizet. Franciául: sixain.Teljes cikk → és a zéróra tett kiosztás, nincs benne a regényben, sem a többi általunk ellenőrzött Fleming-könyvben; nem tudni, ki adta neki először Bond nevét. Mindkét tét 2,70%-ba kerül egyzérós keréken. A Stratégia rovatban megtalálod a számítást.

Asztallimitek a rulettben

Ismeretterjesztés

Thomas Bass The Eudaemonic Pie (1985) című könyve a cipőbe épített számítógépek történetét meséli el, és a legjobb könyv a rulett fizikájáról a nagyközönség számára. A komoly matematikát Richard Epstein és Stewart Ethier írta meg. Russell Barnhart Beating the Wheel (1983) című könyve a torzításra építő játék történetét gyűjti össze. Olvasmányos könyvet arról, miért buknak meg a rendszerek, senki sem írt, mert elfér egy oldalon, és ez az oldal megvan ezen a webhelyen.

Az Eudaemons csoport

Amit a szépirodalom tud

Hogy a rendszer az irányítás érzésének egy módja. Hogy egy nyerés tudásnak érződik. Hogy a sorozat, amely nem folytatódhat, folytatódik. Hogy az egyetlen játékos, aki valóban nyer, az, aki valami hibát talált a keréken, és hogy gyorsan el kell adnia. Hogy az asztalnál mutatja meg egy szereplő, ki ő, amikor a kimenetel nem rajta múlik. A matematika ugyanezt mondja számokban; a regényírók mondták ki először.

Kérdések