Roulette Online PRO
Történelem és kultúra · Történelem · Helyszín · 9 perc

A monte-carlói rulett

A kaszinó, amely egy apró fejedelemséget az egyzérós kerék otthonává tett.

Röviden

Az 1863-ban François Blanc vezetésével megnyílt Casino de Monte-Carlo az európai kereket tette a kontinens szabványává, és a rulett leghíresebb anekdotáit adta, Jagger torzított kerekétől az 1913-as 26 feketéig.

megnyitás
1863
üzemeltető
François Blanc
26 fekete
1913. augusztus 18.
a jövedelemadó eltörlése
1869

Miért éppen Monaco

Az 1850-es években Monaco csődbe jutott szikla volt egy herceggel, egy palotával és ipar nélkül. A szerencsejátékot sorra betiltották a német államokban, ahol a fürdővárosi kaszinók virágoztak. III. Károly herceg 1856-ban adott ki kaszinókoncessziót; az első próbálkozások kudarcot vallottak, mert nem volt vasút és út. François Blanc, aki Bad Homburgot híressé tette, 1863-ban megvette a koncessziót, felépítette a Société des Bains de Mer-t, lobbizott a Nizzából induló vasútért, és a herceg után Monte-Carlónak nevezte el az új negyedet. A kaszinó olyan alaposan finanszírozta az államot, hogy 1869-ben eltörölték a jövedelemadót, és azóta sem vezették vissza.

Bad Homburg és a fürdővárosi kaszinók

Az egyetlen zéró mint üzletpolitika

Blanc Homburgból hozta az egyetlen zéróvalkerékZéróAz egyetlen zöld rekesz, amelyet sem egyszerű esély, sem tucat, sem oszlop nem fed le; a házelőny forrása. Más néven: egyetlen zéró, 0.Teljes cikk → működő kereket. Monte-Carlóban ez nem versenytaktika volt, hanem a szabvány: minden asztalon, minden nap. Az Európa minden részéről érkező játékosok 2,70%-on tanulták meg a rulettet, és máshol is ezt várták el, ezért a dupla zéróváltozatDupla zéróAz amerikai kerék 00 rekesze. A jelenléte 2,70%-ról 5,26%-ra emeli a házelőnyt.Teljes cikk → csak ott maradt fenn, ahol Monte-Carlo sosem szabta meg a normát.

Monte-Carlo és a kerék
1856

Az első kaszinókoncesszió Monacóban. Kudarc: nincs út, nincs vasút, kevés a játékos.

1863

François Blanc átveszi. Megalakul a Société des Bains de Mer.

1868

Megnyílik a Nizzából induló vasút. A látogatók vonatszámra érkeznek.

1869

Monacóban eltörlik a jövedelemadót.

kb. 1880

Joseph Jagger torzítást talál a kerekekben, és vagyont nyer; a kaszinó cserélgeti a kerekek helyét, aztán lecseréli őket.

1891

Charles Wells néhány nap alatt többször is „bankot robbant”, szerencsével és egy rendszerrel, amelyet sosem magyarázott meg.

1913

26 fekete egymás után. A szerencsejátékos tévedése megkapja másik nevét.

1933

A Casino de Monte-Carlo elveszíti monopóliumát a Riviéra szerencsejátékában, ahogy a francia kaszinók újranyitnak.

Rulett EurópábanEurópai rulett

Bankrobbantás

Minden asztalnak volt egy készpénztartaléka, a „bank”. Ha egy játékos többet nyert a tartaléknál, az asztalt feketetétFeketeEgyszerű esély a 18 fekete számra. Franciául: noir.Teljes cikk → kendővel takarták le, amíg újabb készpénzt hoztak: a bank „felrobbant”. Rendszeresen megtörtént, és kiváló reklám volt; nem azt jelentette, hogy a kaszinó összességében pénzt vesztett, csak azt, hogy egy asztal forgótőkéje elfogyott. Charles Wells 1891-ben egy rendkívüli sorozattal többször is megcsinálta, egy music-hall dal hőse lett, és még azon a télen visszavesztette egy részét.

Bankrobbantás: az asztalt fekete kendő takarja, amíg újabb készpénzt hoznak.

Az ember, aki bankot robbantott

A történetek

Joseph Jagger torzított kerekelaborTorzított kerékOlyan kerék, amelynek fizikai hibái miatt egyes rekeszek valószínűsége nagyobb, mint 1/37. Ritka, és csak több ezer feljegyzett pörgetéssel mutatható ki.Teljes cikk → (1880 körül), Wells (1891) és a 26 fekete (1913) mind itt történt, és mindegyiknek saját oldala van. A kaszinó reklámosztálya, amely megelőzte korát, gondoskodott róla, hogy mindegyikről beszámoljanak a londoni lapok. Egy hely legendája, ahol vagyonokat nyertek, több vasútjegyet adott el, mint a 2,70% bármilyen őszinte bemutatása.

történetévami valójában történttanulság
Jagger kerekekb. 1880valódi torzítás, rögzített adatokkal kihasználva, a kaszinó kijavítottatorzítás létezik; karbantartás is
Wells bankot robbant1891szerencse és egy titkos rendszer; még azon a télen visszavesztett belőlevariancia, nem rendszer
26 fekete1913137 millióból 1 valószínűségű sorozat; aki ellene tett, veszítetta szerencsejátékos tévedése
a fekete kendővisszatérőegy asztal forgótőkéje fogyott el, nem a kaszinóéreklám

Monte-Carlo ma

A kaszinó ma is működik, és a rulett ma is a nagyterem középpontja, egyzérós kerekekkel és francia szabályokkal (la partageszabályLa partageFrancia szabály: ha zéró jön ki, az egyszerű esélyre tett tét fele visszajár. Ezeken a téteken 1,35%-ra felezi a házelőnyt.Teljes cikk → vagy en prisonszabályEn prisonFrancia szabály: ha zéró jön ki, az egyszerű esélyre tett tét nem vész el, hanem bent marad a következő pörgetésre. Megfelezi a házelőnyt ezeken a téteken.Teljes cikk → szabály az egyszerű esélyeken). A Société des Bains de Mer ma is a fejedelemség fő vállalata. A matematika Monte-Carlo-módszere, amelyet Ulam és Neumann János az 1940-es években a kaszinóról nevezett el, hajtja az oldal szimulátorait.

En prison rulettszabályFrancia rulett

Kérdések

Játszhatnak a monacói állampolgárok a kaszinóban?

Nem. A 19. század óta ki vannak tiltva; a kaszinó a látogatóknak szólt.

Dokumentált a 26 feketés sorozat?

A későbbi beszámolók következetesen említik; a kaszinó korabeli nyilvántartásai nem nyilvánosak. A valószínűségmatematikaValószínűségEgy kimenetel esélye, 0-tól 1-ig vagy 0%-tól 100%-ig. Egy szám: 1/37 = 2,70%.Teljes cikk → összhangban van azzal, hogy ötven év játéka alatt valahol megtörténjen.

Miért hívják a szimulációs módszert Monte-Carlónak?

Stanislaw Ulam nagybátyja ott játszott; a név a véletlen mintavétel fedőneve volt a Manhattan-tervben.

Egy kis humor

A bank gyakran felrobbant. A kaszinó sorsa sosem volt kérdéses.

A bank gyakran felrobbant. A kaszinó sorsa sosem volt kérdéses.

Források

  1. Schwartz, D. G. Roll the Bones: The History of Gambling. Gotham, 2006.
  2. Barnhart, R. T. Beating the Wheel. Lyle Stuart, 1983.
  3. Kavanagh, T. M. Dice, Cards, Wheels: A Different History of French Culture. University of Pennsylvania Press, 2005.
ellenőrizve: 2026-09-28modell: európai, egyetlen zérómódszertan ↗források ↗